LIFE ON THE MENISCUS
The works are metre by metre canvases, painted in oils. The dominant colours are greens and blues, mostly arranged in a recognizable landscape form of sky and earth. The meniscus acts as a pressure point focusing the mind and attention of the viewer. The act of creating a meniscus both in colour, form, and title is an enforcement of the challenge of delineation we face as viewers of art and inhabitants of landscape. The meniscus is penetrable in as much as it can be looked through or it can be physically pushed through, but it remains intact in all its qualities. In conversation with Bullet, I found him reticent to elaborate, but his slight confusion, annoyance and defiance was evident.
"People don’t like you looking at them in the American art market, they find the examination disturbing. They don’t like faces.
Shih’s annoyance and his means of departure from figurative into abstract simplicity suggest more than a reaction to market forces. He is alluding to a general trend in psyche which I think is a result of the desultory way in which America has deconstructed and comported itself in the last decade, as well as a personal feeling of isolation and the need for self reflection and reliance which cultural and power shifts both in America and the rest of the world demand.
Shih creates a biological landscape, which is fluid yet bounded, forces of bonding being stronger than the individual cellular motion, but the contact seems personal, and the potential is springtime flourish.
Text by T-Green
ÉLET A FOLYADÉKFELSZÍNEN
Valamennyi munka 1x1 méteres vászonra készült olajkép. Zöld és kék színek dominálnak, legtöbbjük felismerhetően "ég-föld"-et formázó tájképjelleget ölt. A folyadékfelszín vonzza magához a néző tekintetét, figyelmét fókuszálja. Folyadékfelszín ábrázolása - szín, forma és címadás szempontjából is -azt a kihívást erősíti fel, amellyel a tájképet benépesítő nézőként minden művészeti ábrázolás megtekintésekor szembesülünk. A folyadékfelszín pont annyira áthatolható, mint átlátható; bár fizikailag átjárható, minden szempontból érintetlen marad. Bulettel folytatott beszélgetésem során ezzel kapcsolatban elég szűkszavúnak bizonyult, ám enyhe zavara és ingerültsége nyilvánvalóvá vált.
"Az amerikai művészeti piacon nem szeretik, ha nézed őket, bosszantónak találják a vizsgálódást. Nem szeretik az arcokat."
Shih bosszúsága és a figuratív ábrázolástól az absztrakt irányába való elmozdulása jóval többet rejt magában, mintsem hogy egyszerű piaci reakcióként értékelhetnénk. Arra az általános szellemi trendre utal, amely véleményem szerint, Amerika utóbbi egy évtizedben tanúsított ötletszerű és önromboló "viselkedésének" eredménye; ugyanakkor a személyes elszigetelődés, valamint az önreflexió és bizalom iránti szükség kifejezése is.
Shih biológiai tájképet hoz létre, amely cseppfolyós, ugyanakkor behatárolt, hiszen a kötőerő erősebb, mint az egyéni molekulamozgás, ám a közöttük lévő kapcsolat személyes és meglepő erejű megújulás lehetőségét hordozza magában.
Szöveg: T-Green
